Sétálsz a városban, teljesen céltalanul, csak nézed az épületetek, a régi köveket, az omladozó vakolatokat, a megzöldült házsarkokat. Hagyod, hogy az érzések vigyek tovább, az épületek közti kis utcákon arra fordulsz amerre éppen jól esik. Közben elgondolkozol azon, hogy a kövek, az épületek mennyit tudnának mesélni….

Kinn feküdtél a parton sokáig, már nagyon meleg van, ezért bemenekülsz az árnyékos városba. Élvezed az árnyékot, a hűvös levegőt. A város régi falain érezni az időt, mindenhol omló vakolat. Minden ház más színű, és mindegyik egyedi. Nagyon ritkán sikerült az ablakokat egy sorba rakni, sokszor még egy házon belül is, sőt néha még a […]