216 / 2013 - look down © Gabor Suveg

216 / 2013 – look down

216 / 2013 - look down © Gabor Suveg
216 / 2013 – look down © Gabor Suveg

Ahogy mész érzed, hogy csúszik a föld a lábad alatt. Persze, azonnal észrevetted, hogy a járda tükörsima, évek hosszú sora alatt a rajta sétáló emberek fényesítették. Ha nem figyelsz, a lejtőn elindulsz és csak csúszol és csúszol lefele, megállni is nehéz. Ilyenkor a legjobb, ha leülsz a járdára, és csak figyelsz, ahogy az emberek elmennek melletted..

215 / 2013 - look up! © Gabor Suveg

215 / 2013 – look up!

215 / 2013 - look up!  © Gabor Suveg
215 / 2013 – look up! © Gabor Suveg

Szeretek felnézni a városokban, nem csak azt nézni meg ami a szem előtt van. Sokszor szoktam felnézni az égre, bekukkantani belső udvarokba, kapualjakba. A városok titkos arcát lehet így megismerni, megtalálni, amit a felületes járókelők soha sem fognak. Beszélgetni a helyi emberekkel, sokkal többet ér, mint bármi más…

212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg

212 / 2013 – watching the water

212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg
212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg

Ülsz a padon, nézed a hullámokat, ahogy a köveken fehér habot vernek, majd utána a víz pillanatokra ismét elnyugszik. Pár másodperc és kezdődik újra. Hosszú percekig nézed, ahogy minden hullám más és más formájú és még a színe is eltér. Örök körforgás.

Kényelmesebb helyet keresel a köveken, ahol el lehet feküdni. Hátradőlsz, nézed kicsit az eget, a magányos sirályokat, nem hangosak, csak menedéket keresnek. A távolban a szigetek mellett megpillantasz egy vitorlást. Elgondolkozol rajta, vajon honnan jöhet? Mióta van úton? Csak nézed, ahogy a vitorlája dagad a széleben, és közben észre sem veszed, hogy majdnem leesel a szikláról a vízbe…lassan el kéne indulni.

211 / 2013 – the water is’nt only blue

211 / 2013 – the water is'nt only blue
211 / 2013 – the water is’nt only blue

Pár perce otthagytad a halászokat. Még sokáig érezni fogod a halszagot és a füledben tovább cseng a sirályok zaja. A hajók között kinézel a messzi szigetekre és csak nézel a távolba. Pár lépés után megpillantod a parton a sziklákat. Mennyi színt is lehet látni egyszerre, ahogy a tenger és a napsugarai mindezt művelik. Elkezded számolni…de hamar rájössz, hogy nem érdemes, és közben észrevétlenül eltűnik a körülötted levő forgatag, csak a part marad.

Csak ülj le az egyik kőre, a lábadat tedd bele a vízbe és élvezd a látványt, hallgasd a tengert, ahogy lágyan hozzácsapódik a kövekhez. Néha rád is fröccsen belőle, de kit érdekel ez ilyenkor?

210 / 2013 - in the harbour © Gabor Suveg

210 / 2013 – in the harbour

210 / 2013 - in the harbour © Gabor Suveg
210 / 2013 – in the harbour © Gabor Suveg

Miután a rakományt kipakolták, sirályok elnyugodtak, egy kis szusszanás erejéig a csapat leül egy kávé, bor vagy sör mellett megbeszélni az esti élményeket. Ilyenkor a kikötő kicsit elcsendesedik, az erős halszag mellé bekúszik a friss kávé illata. A madarak is pihennek. Jó megpihenni, hiszen mindenki tudja, hamarosan újra kezdődik a munka: ellenőrizni a hálókat, bevarrni a foltokat, kimosni a dobozokat, lemosni a fedélzetet. Sok munka van még. A matróz füle mögött ott pihen a cérna a háló varrásához…

209 / 2013 - fly with wings  © Gabor Suveg

209 / 2013 – fly with wings

209 / 2013 - fly with wings  © Gabor Suveg
209 / 2013 – fly with wings © Gabor Suveg

Közeledve a kikötőhöz  a sirályok hangja egyre hangosabb, ahogy köröznek a hajók felett. Generációk alatt megtanulták, hogy a halászhajók közelében könnyű zsákmányt találnak, azért követik Őket mindenhova. A reggeli órákban a hangjuk szinte elviselhetetlen, egyfolytában köröznek és azonnal lecsapnak, amint kidobott halat látnak. Majd pár óra múlva elpihennek, de állandóan nézik a hajók mozgását, hátha egy elindul…