216 / 2013 - look down © Gabor Suveg

216 / 2013 – look down

216 / 2013 - look down © Gabor Suveg
216 / 2013 – look down © Gabor Suveg

Ahogy mész érzed, hogy csúszik a föld a lábad alatt. Persze, azonnal észrevetted, hogy a járda tükörsima, évek hosszú sora alatt a rajta sétáló emberek fényesítették. Ha nem figyelsz, a lejtőn elindulsz és csak csúszol és csúszol lefele, megállni is nehéz. Ilyenkor a legjobb, ha leülsz a járdára, és csak figyelsz, ahogy az emberek elmennek melletted..

215 / 2013 - look up! © Gabor Suveg

215 / 2013 – look up!

215 / 2013 - look up!  © Gabor Suveg
215 / 2013 – look up! © Gabor Suveg

Szeretek felnézni a városokban, nem csak azt nézni meg ami a szem előtt van. Sokszor szoktam felnézni az égre, bekukkantani belső udvarokba, kapualjakba. A városok titkos arcát lehet így megismerni, megtalálni, amit a felületes járókelők soha sem fognak. Beszélgetni a helyi emberekkel, sokkal többet ér, mint bármi más…

214 / 2013 - church beetwen the buildings © Gabor Suveg

214 / 2013 – church beetwen the buildings

214 / 2013 - church beetwen the buildings © Gabor Suveg
214 / 2013 – church beetwen the buildings © Gabor Suveg

Sétálsz a városban, teljesen céltalanul, csak nézed az épületetek, a régi köveket, az omladozó vakolatokat, a megzöldült házsarkokat. Hagyod, hogy az érzések vigyek tovább, az épületek közti kis utcákon arra fordulsz amerre éppen jól esik. Közben elgondolkozol azon, hogy a kövek, az épületek mennyit tudnának mesélni….

213 / 2013 - flowers int the city © Gabor Suveg

213 / 2013 – flowers int the city

213 / 2013 - flowers int the city © Gabor Suveg
213 / 2013 – flowers int the city © Gabor Suveg

Kinn feküdtél a parton sokáig, már nagyon meleg van, ezért bemenekülsz az árnyékos városba. Élvezed az árnyékot, a hűvös levegőt. A város régi falain érezni az időt, mindenhol omló vakolat. Minden ház más színű, és mindegyik egyedi. Nagyon ritkán sikerült az ablakokat egy sorba rakni, sokszor még egy házon belül is, sőt néha még a vízszintes sem vízszintes, a függőleges na az, teljesen ismeretlen. Ez benne a szép. Ahogy felnézel látod, hogy az évszázados falak között is találni színes virágokat, amit a körülötte levő, omladozó vakolatú házak még inkább kiemelnek.

212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg

212 / 2013 – watching the water

212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg
212 / 2013 – watching the water © Gabor Suveg

Ülsz a padon, nézed a hullámokat, ahogy a köveken fehér habot vernek, majd utána a víz pillanatokra ismét elnyugszik. Pár másodperc és kezdődik újra. Hosszú percekig nézed, ahogy minden hullám más és más formájú és még a színe is eltér. Örök körforgás.

Kényelmesebb helyet keresel a köveken, ahol el lehet feküdni. Hátradőlsz, nézed kicsit az eget, a magányos sirályokat, nem hangosak, csak menedéket keresnek. A távolban a szigetek mellett megpillantasz egy vitorlást. Elgondolkozol rajta, vajon honnan jöhet? Mióta van úton? Csak nézed, ahogy a vitorlája dagad a széleben, és közben észre sem veszed, hogy majdnem leesel a szikláról a vízbe…lassan el kéne indulni.

211 / 2013 – the water is’nt only blue

211 / 2013 – the water is'nt only blue
211 / 2013 – the water is’nt only blue

Pár perce otthagytad a halászokat. Még sokáig érezni fogod a halszagot és a füledben tovább cseng a sirályok zaja. A hajók között kinézel a messzi szigetekre és csak nézel a távolba. Pár lépés után megpillantod a parton a sziklákat. Mennyi színt is lehet látni egyszerre, ahogy a tenger és a napsugarai mindezt művelik. Elkezded számolni…de hamar rájössz, hogy nem érdemes, és közben észrevétlenül eltűnik a körülötted levő forgatag, csak a part marad.

Csak ülj le az egyik kőre, a lábadat tedd bele a vízbe és élvezd a látványt, hallgasd a tengert, ahogy lágyan hozzácsapódik a kövekhez. Néha rád is fröccsen belőle, de kit érdekel ez ilyenkor?