Régóta kivácsi voltam rá, mit újat alkotott Guy Richie. A rendező első második filmje a Blöff teljesen egyedi művészi szemléletet hozott. A több szálon futó események, a keménynek tűnő, ámde mégis szerencsétlen szereplők, és az angol humor nagyon egyedülálló módon alkot egységet a filmben. Az eredmény végig szórakoztató, fordulatos film. A Spílerben csak a már megismert sílust láttam ismétlődni. A történet több szálon fut, mégis kapcsolódik egymáshoz, ami könnyen kiszámítható. A film valahogy mégsem hozza az elvárt szinvonalat.
Sokat javít rajta a zene. A választott zenék nagyon jól adják a megfelelő hangulatot. A zseniálisan elkapott pillanatok kevesek, hogy felhozzák az egész filmet. Vannak pillanatok amikor a szereplők játéka teljesen magával ragad.
Ha osztályozni kellene a filmet egy 3ast adnék rá. A jobb jegyért többet kell dolgozni, az egyedi dolgokat értékeljük.
én is 3-ast adtam rá.
10-ből :)