Nagy bátorsággal felmerészkedtem ma Budapestre
Reggel indulás elött még megnéztem, hogy egyben van-e a főváros. Miután látszott, hogy a szinte megszokott dolgok történtek este, elindultam. A város a megszokott képét mutatta. Az este történt eseményekből szinte semmi nem látszott, csupán az, hogy az emberek mind az előző este történtekről beszéltek. De történt valami amin nagyon meglepődtem.
A buszra amin utaztam óvodás gyerekek szálltak fel. A megszokott módon sikoltoztak. Az egyik gyerek elkezdte eljátszani, hogy a nagyapját hogyan lőtték főbe, majd összeesett. Ami után a többi gyerek is elkezdte utánozni. Az összes gyerek ott lőtte magát fejbe és közbe visongva ordibálta, hogy a “nagyapámat, így lőtték fejbe. Puff.”, és össze vissza dőltek. Az óvónőn is látszott, hogy nem tud mit tenni. Hát szép jövő előtt állunk.








tegnap, vagy legalább 50 éve?
hehe… jó kérdés! Bár a jövőt tekintve majdnem hogy mind1